Ez a hét több eseményt foglal magába, mint a három előző együttvéve. Hétvégén ellátogatok egy régi haverom metálkoncertjére, de előtte, pénteken kiugrok az egyik ügyfelemhez házimozit telepíteni. Az edzőm visszajött a Dubai-kiruccanásából, így aztán végre tegnap voltam bellezni, most meg nem meglepő módon, szarkész vagyok, főleg a lábaim. Kihagysz másfél hetet, és tropa vagy, hihetetlen. Alapból nem értem, hogy tavaly október óta járok edzésekre és mégis minden második héten izomláz gyötör. Imádom ezt az érzést. Az anyai nagymamám megkért, hogy vasárnap menjek ki hozzá tévét bekötni, a másik nagymamám meg kiutazott ausztriába.
Hétfőn voltam a nagybátyám „időgazdálkodás előadásán”, kedden meg leültem a netbookom elé és elhatároztam, hogy minden nap írok egy keveset a forgatókönyhöz, remélve, hogy a hónap végére elkészülök vele. És izgatott vagyok, mert eddig jól halad a munka. Mindazonáltal nagyon klassz cuccokat tesztelünk a munkában, és hamarosan új termékek is jönnek, úgyhogy a szakmai világom is lendületet kapott. Mi van még? Most itt ülök a szobámban, mindjárt éjfél, és remélhetőleg aludni is tudok majd. Mostanában nagyon rosszul alszom el, valami pszichés gondom van, de még nem jöttem rá, hogy mi az. Szerintem a munkával van összefüggésben, de elalvás előtt nem munkára gondolok, csak össze-vissza hömpölyögnek a gondolataim. Aztán felülök az ágyban, és pár pillanatig lebegő gomolyagokat, óriási hópehelyre vagy pitypang fújókára hasonlító háromdimenziós ábrákat látok a sötétben. Kettőt pislogok, és mindegyik eltűnik. Aztán visszadőlök, kimegyek inni egy pohár vizet, megint visszadőlök, és nagy nehezen elalszom. Reggel pedig a felkelés egy kínszenvedés. Három hete ez van.
Persze hasznosabb infót is írhatnék, túl azon, hogy szarul alszom, például azt, hogy keressetek rá Facebookon a Deep In Down együttesre, már két koncertjükön is voltam és bizony mondom, rendkívül tehetséges banda, Bártfai Zsoltival az élen. Elhatároztam, hogy ha lesz rá lehetőségem, minden fellépésükön ott leszek. Azt is elhatároztam, hogy minden nap fél 10-re fogok beérni a munkába. Meg azt is, hogy minden nap írok egy kicsit a forgatókönybe. Továbbiakban már csak azon kell ügyködnöm, hogy meglegyen az ehónapra kiszámolt cikkmennyiség, mert hála Istennek, rengeteg írnivalóm van a tesztkütyükről.