Bosszúállók – Az új MARVEL produkciót vétek kihagyni

Ugyan a műfaj élvezetéhez ha nem is szükségeltetik mindenféle képregényes háttérismeret, nem árt, ha legalább hangyányi mértékben díjazza a kedves néző a szuperhősök fantáziavilágát. Ha egy csipetnyi szimpátia is szunnyad bennünk, már könnyen hátast dobhatunk  Joss Whedon mestermunkájától.

Persze a megfelelő mértékben adagolt poén bon-bonok és cseles fordulatok mellett más finomságok is várnak bennünket, például a szenzációs, kifinomult CGI technológiával megkomponált látványvilág, végre valahára finom kameramozgásokkal, nyomon követhető történéssel. A jelenetek vizualitása lépten-nyomon felidézi kedvenc képregényeink hangulatát, csak épp hűs-vér szereplők fáradoznak a világ megmentésén. Robert Downey Jr. változatlanul vagány figura, hetyke beszólásaival és látványos röpködésével mondhatni elviszi hátán a stábot, persze ezt nem a többiek rovására értjük. Amerika Kapitány láttán a régi Marvel-rajongók is ujjongva visíthatnak, de a többiek is szuperek, szó szerint, többek közt ezért ütnek akkorát a Bosszúállók. Amiben többet kapunk bármelyik előző képregény-adaptációnál, az a gondosan megszerkesztett storyboard, nem csak folyamatos sikerrel taroló csapattal szembesülünk, hanem egy olyan társasággal, akiknél bizony problémák is fellépnek, vagy azért mert valaki zöldségeket (bocsi Hulk) beszél, vagy mert egyszerűen kérkedik saját szuper erejével, meg persze minduntalan bekavar a háttérben vigyorgó fő gonosz félisten, Loki is. A súlyos viták ellenére végül be fog következni a világ megmentéséért való harc, amitől garantáltan minden nézőnek leesik az álla – nekünk legalábbis sikerült leblokkolni, a kép, a hang, az események, a sztori minden porcikája aprólékosan megmunkált, helyenként brutális, helyenként poénos, ráadásul besorolt korosztály nélkül élvezhető. Tulajdonképpen nem is lőnénk le a poénokat, a legjobb, ha mindenki csövestül szembesül velük, tömören elég annyi, hogy ez az utóbbi évek (vagy talán minden idők) legjobb Marvel-produkciója, mely akkor is élvezhető, ha nem ismerjük mindegyik főhős előzőleg, külön filmekben bemutatott történetét. Persze a rajongók úgyis mindent tudnak, akik meg nem, azok a Bosszúállók megnézése után úgyis késztetést fognak érezni, hogy minden hozzájuk kapcsolódó témát fellelhessenek.

Forrás: AV-Online

Erőszakik – vélemény, de csak röviden

Szubjektív, kinek igen, kinek nem, de ha megkérdeznek, nekem hogy tetszett az Erőszakik, azt mondom, igen, jó volt. A folyamatos káromkodások miatt több ismerősöm elítélte a filmet, holott az események hátterében komoly teológiai vita alakul ki. A színjáték pedig olyan, ami az európai filmiparhoz mérten is bőven elfogadható. Először divx változatban láttam, aztán mikor megszereztem DVD-n, újra megnéztem, először fülessel, eredeti hanggal, aztán sztereó hangrendszeren, magyar szinkronnal. Manapság sajnos kevés filmre mondhatjuk azt, hogy a szinkronstúdió kitűnő munkát végez velük, az Erőszakik esetében azonban nincs probléma. Jó a keverés, megmaradnak kristálytisztán a Bruges (ejtsd: Brűzs) városában néha elsuhanó turisták léptei, az esti, nyugodt bárokban duruzsoló háttérmuzsika. Ha már kitértem a hangra, szintén (legalább is a port.hu és hasonló helyeken komoly egzisztenciával bíró látogatók) sokat vitatott a film háttérzenéje, egyesek szerint nem kellően pörgős, túlságosan nyugodt. És emiatt sokan nem kerültek, mármint a szomorú nézők, kellően feszült helyzetbe. Hát nem azért, de a lelki terror mellett nekem épp hogy bejött ez a nyugis, középkorra hajazó lágy, balladaszerű aláfestés – ez nagyon fontos hangulatot pecsétel a cselekményre, ami egyébként két bérgyilkos körül szövődik. Ray és Ken, akiket a nagyfőnök Harry Bruges-be küldött, azt a feladatot kapták, hogy bújjanak meg egy darabig ebben a történelmi belga városban és nézzenek körül, a sok meló után jöhet egy kis sightseeing. Persze rövidesen kiderül, miért pont „fucking” Bruges-be szállásolták hőseinket, akiknek egyébként dialógusa nekem gyakran a Tartantino filmeket juttatta eszembe. Vannak helyenként igen fanyar, keserű poénok, Colin Farell épp annyira hiteles, amennyire kell, a valós életben is drogproblémákkal küzdő színész ezúttal felszínre hozhatta a labilis életkörülmények okozta tapasztalatokat. Apró érdekesség, hogy Ken-t már láthattuk a Harry Potter részekben Rémszem Mordon professzorként, Harry-t, a mérges nagyfőnököt pedig Voldemort nagyúrként. Ezúttal mágia nincs, a pisztolyok keveset dördülnek, de ez a pár dörrenés is drasztikusan szorít egyet a tetőpontig, a megoldásnál pedig hullani kezd a hó Bruges utcáin. Colin és Ralph őrülten szórakoztató akcentusa miatt csak angolul ajánlom megnézni.

Ne lőj, vagy lövök!

Batman – Begins! – DVD film vélemény (csak röviden)

Christopher Nolan-t bírom. Általában jól megválogatja a szereplő gárdát, filmjei precízen kidolgozottak, még ha akció műfajra is kerül sor, akkor is kiemelt szerepet kap a részletes képi világ, nincsenek agybeteg, korunkra jellemző kamerarángások, giccsek már előfordulnak, de csak a Nolan-féle, mérsékelt léptekben. Elő-szülinapi ajándékként olyan bravúros akciómozit tudhatok a polcomon (köszi Fanniiiii :D), mint a Batman – Begins! DVD változata. Elkezdtem nézni, hangfal tesztelés gyanánt, és végül is az erősítő bekapcsolva maradt, a stáblistáig nem bírtam levenni a szemem a tévéről… a képi világgal nem volt semmi gond. Hacsak nem a hang!… Igen, sajnos a magyar hang nagyon gyengére sikerült. Ugyan csak sztereón hallgattam, na de könyörgöm, egy félmilliós sztereón! A surround hatások, háttérzenék gyakran jobb minőségűek, szebb felbontásúak voltak, mint a magyarul beszélő szereplők dialógusa, ez zavaró tud lenni, különösen ha azt érezzük, a hangrendszerünk sokkal többre képes, mint amit erre a korongra nyomtak. Nincs mese, továbbra is azt javaslom, eredeti hanggal nézzük a filmeket, akár angol, dán, olasz, ruszki, vagy tudomisén, az eredeti munka általában a legjobb minőségű (tisztelet a kivételnek), ráadásul így könnyebben megy az idegennyelv tanulás is (lassan külön post születik ebből :S). Szóval Christian Bale egy body-zsonglőr. Nem body builder, nem is sportember, így van, body-zsonglőr. Egyik filmjére csontig lefogy, a következő filmjére (adott esetben Batman) meg kigyúrt állat. Ezt nem tudom hogyan csinálja, pláne ilyen szűk időközönként, de érdekes. Michael Caine, a jámbor Alfred komornyikot formáló színjátékával újabb strigulát húzhat eddig is frappáns produkciói mellé, Katie Holmes aranyos, egész hitelesen pofozza fel Bruce-t, mikor ő bevallja, hogy majdnem megölt valakit. A díszletekkel minden rendben van, a negatív szereplők jól el vannak képzelve, bár a „madárijesztőőőő” szerintem kicsit debil koncepciót alkotott, ahogy a lovon ülve osztja az észt – legalább Katie hamar lenyomja sokkolóval. A batmobil hangja atom, Gordon Freeman mindig tudja, mit kell válaszolni, Gary Oldman, mint mindig, hiteles, lám, lám, van azért egy elég komoly stábunk. Kár, hogy a Dark Knight nem tetszett ennyire és nem vágyom rá, hogy a polcomon legyen. Ez azért egy tisztességes Batman-kezdet, még azoknak is ajánlom, akik nem kedvelték az eredeti képregényt (bár nem tudom, olyanok léteznek-e).

Zuhanok vazeeeee!
Zuhanok vazeeeee!

My first review :)

Fülben marad, az fix! – Skullcandy FIX fülhallgató teszt

Ha beteszed, ki nem veszed, az is fix....
Nem falazok, az is fix...

Az extrém kinézetű fülesek készítésében jártas amerikai gyártó újabb aprósággal bővítette egyébként is tarka fülhallgató kínálatát – az új modell rendhagyó módon FIX névre hallgat. Kíváncsian vártuk, hogy megérkezzen szerkesztőségünkbe az apróság… várakozásunk végéhez ért, lássuk hát a tesztet!

My first review 🙂 részletei…

The Big Sleep – A hosszú álom

Avagy ki a fene az a Philip Marlowe?

Arisztokrata nők társasága, kiöltözött alvilági alakok, hallgatag rendőrfőnökök és kiürült tölténytárak megspékelve a ballonkabáttal, cigarettafüsttel, esővízzel és kipufogógázzal  – Ha a lehető legtömörebben kellene megfogalmaznom Chandler hangulatvilágát,  ez a kép alakulna ki a Marlowe detektív-sztorikról. Egyik kedvenc könyvem a hosszú álom, az író első regénye, mely amúgy 1939-ben jelent meg. Jelentős korszakalkotója lett a krimi-irodalomnak – de számos nagy filmcím jeleneteiben is gyakran beleütközünk  „Csendleres” bravúrokba.

- Miért nem csókol már meg, Philip?  - Hallgasson, itt én kérdezek.
'- Miért nem csókol már meg, Philip?' '- Hallgasson, itt én kérdezek.'

A mellékesen magándetektív főszereplő, Philip Marlowe személyében élhetjük át az eseményeket, vele mélázhatunk a kitűzött munkák rejtelmein és megoldásán – viszont a melók döntő része kockázatos, gyakran veszélyekkel jár. Az amerikai nagyváros utcáin a gengszterek, bűnözők gondtalanul lófrálhatnak, akár csótány a régóta takarított konyha padlóján (istenem, de gáz hasonlat :D), detektívünk független félként nem számíthat a rendőrség segítségére, és ha rossz társaságba keveredik, okosat kell kifundálnia hogy élve kitáncolhasson a célkeresztből. Szerencsére Marlowe nem a hígagyú, sem a nyavalygós fajta listán nem szerepel, nyers megjegyzései és lényegre törő viselkedése miatt a nők nem olvadnak el tőle – ennek ellenére a hölgyek jó páran pont ezért habarodnak belé.

A Hosszú álom szokványos reggellel, tiszta kék öltönnyel és relatív laza megbízással kezdődik: Philip Marlowe-t felbérli egy idősebb (konkrétan haldokló) tábornok, kinek dollármilliói és két csini leánya mellett sem lehet boldogsága, mert egy barátja (aki egyben a nagyobbik leány férje), Rusty Regan* eltűnt. Hovatovább, Regan eltűnése óta valaki zsaroló üzenetekkel is bombázza a tábornokot, így az öregnek végképp nincs nyugta. Marlowe dolga, hogy kiderítse, ki küldi az üzeneteket illetve hova tűnt Rozsdás úr.

A Marlowe-sztorikról általánosan elmondható, hogy hibátlanul visszaadják a korai harmincas-negyvenes évek hangulatát, gyakran az olvasó odaképzelheti magát az eseményekbe.  A poros sikátorokba, a detektív szerényen berendezett irodájába, ahogy a város napnyugtába burkolózik és csörömpöl a villamos – nem is beszélve a fényűző kaszinókról, az arisztokraták tündöklő kéróiról (A hosszú álom nyitó jelenetében történő leírás alapból mindent visz)! Ezek mind kellő vizualitással jelennek meg Chandler regényének hasábjain – a jellemábrázolás a másik favorit nálam. Ügyes módon a szereplők kinézetére, arcmimikájára csak minimálisan tér ki az író, mégis az adott jellemet, az ahhoz tartozó tekintetet – lehet az sunyi vagy büszke –  a szereplők arckifejezését rögvest elénk vetíti a könyv – sajnos a film csak ennek töredékét közvetíti.


Amit írtam igaz, készült mozgókép is a Hosszú álomról, bár szerintem Humphrey Bogart sármja és trapéz-alakú szemöldöke kicsit sok volt néha a Marlowe-karakter megtestesítéséhez,  – de hát ilyen Hollywood! Akárhogy is, pl. a tábornok kisebb leányaként ismert, erősen ingatag mentalitású Carmen Sternwoodot alakító Martha Vickers szerintem egy kicsit falsul adta vissza a Chandler által leírt – néha totál bekattanó, néha kacérul vigyorgó, kisiskolás lányként viselkedő szereplőt. Azér’ aki kíváncsi, nézze meg, de csak miután a könyvet elolvasta :)! Egyébiránt aki szeret olvasni és angolt tanul, annak hasznos infó lehet, hogy a Hosszú Álom kis hazánkban angolul is elérhető – az Oxford Bookworks rövidített kiadásként adta ki, de szemfülesek a komplett regényt is beszerezhetik bármely nívósabb könyvesboltban. Szerintem az eredeti nyelvű verzióban jobban átjönnek az amerikai szlengek, de azért a magyar változat is üt. Jó olvasást! 😉

*(a rusty magyar fordításban rozsdásat is jelent)

Reményhullám

Jó lenne inni egy pohár meggylikőrt rostos meggyitallal.
Jó lenne elvinni a gitárt szervizbe hogy beállítsák.
Jó lenne, ha a húrokat is kicserélnék rajta.
Jó lenne megcsinálni a rohadt ajtót.
Jó lenne újra karcolni a jeget.
Jó lenne venni farostlemezt.
Jó lenne ha holnap lenne.
Jó lenne ha tegnap lenne.
Jó lenne ha most nem lenne.
Jó lenne más is a farostlemez helyett.
Jó lenne más lemez is a rohadt ajtómra.
Jó lenne vízkőoldóval bekenni a szájharmonikám.
Jó lenne ha szombat reggel egy londoni gépen ébrednék.
Jó lenne a közelben egy olyan bolt, ahol lehet kapni farostlemezt.
Jó lenne ha a meggykoktélba előre hűtött ribizlit is tennének.
Jó lenne egy rohadt ajtó, mert mindent hallani a szobámból.
Jó lenne ha nem lenne most rossz kedved, és máskor sem.
Jó lenne ha nem ittam volna vasárnap éjszaka nálatok.
Jó lenne könnyebben váltani D7 akkordról G9-re.
Jó lenne szétrobbantani a szomszéd kutyát.
Jó lenne ha nem ugatna minden reggel.
Jó lenne ha csend lenne reggelente.
Jó lenne ha állat barátiabb lennék.
Jó lenne hétmérföldes csizmával.
Jó lenne lefotózni a napkeltét.
Jó lenne ha minden jó lenne.
Jó lenne hangosan énekelni.
Jó lenne ha tennék valamit.
Jó lenne ha tennél te is.
Jó lenne tenni bármit.
Jó lenne befejezni.
Jó lenne kezdeni.
Jó lenne veled.
Jó lenne ja.
Jó lesz.