Címke: szobanövény

Tegnap hazafelé eszembe jutott, hogy már három hete tervezem megvenni a virágföldet. El is sétáltam ahhoz a virágoshoz amelyik legközelebb esik a Jászai Mari téri villamosmegállóhoz. Nekem igazság szerint csak egy maroknyi föld kellett volna, de a legkisebb kiszerelés az 5 literes volt. Nem kezdtem el alkudozni a mérettel, hiszen ez a bazi nagy zsák is csak 350 Ft-ba került, de virágcserepe nem volt a néninek. Hazafelé a villamoson már érezni lehetett, hogy közeledik a nyár. Embertömeg vesz körül, félig ülsz, félig állsz a csuklóban, a nők topban rohangálnak, babakocsi megy át a lábfejeden, a hisztiző gyerekek haja csiklandozza a könyöködet, a családapa közben melletted kapaszkodik és fojtogat a hónaljszaga. A Haminckettesek Terénél leszállva tudtam, hogy ha a Rigó utca felé veszem az irányt, ott találok még egy virágost. Eléggé nyóckeres volt a butik fílingje, egy félig cigány kislány az orrából kilógó takonnyal szorongatott egy tucat kaspót, pont akkorát amilyen nekem kellett. Volt ott még egy vendégnek tűnő tolószékes ipse és egy ápolatlan külsejű, túlsúlyos nőszemély akinek miután megmondtam hogy mire van szükségem (egy műanyag virágcserépre), eltűnt a kis virágboltban és valamit nagyon idegesen keresgélni kezdett. A tolószékes öreg valamit motyogott a nőnek az ablakon keresztül, de nem úgy tűnt, mint ha reagálna a szavakra. Mindegy, az öreg segítőkészen mutatott nekem 20-as meg 16-os átmérőjú cserepeket, mondtam a kislánynak hogy szia légyszíves adj egyet abból a kicsiből. Fél percig tartott, míg adott is egyet, a hozzá tartozó alátéttel, persze nem tudom miért említem mindezt, hiszen nem is siettem sehova, meg láthatóan én voltam négyünk közül az egyetlen, aki mosolyog, plusz a smiley-m.

Otthon az apró, húgomtól kapott Aloe Vera meglehetősen nyúzott állapotban várt. Az utóbbi 2 hónapban több új hajtással is megajándékozott, de a kevés föld miatt elkezdett a fele kiszáradni. Szegénykém, gondoltam. Aztán ki akartam szedni a földből, én a laikus, de véletlenül gyökerestül kihúztam, ami azt illeti, volt kb. 2,5 cm-es gyökere amit figyelembe véve nem csoda, hogy szarul érezte magát. Valósággal körbefalaztam földdel, kapott egy kis vizet is, aztán most várom a csodát. Miközben a szétszóródott virágföldet feltakarítottam, rájöttem, hogy az őáltala leszedett képek után ottfeledett bluetec még mindig figyel a falon. Nekiálltam hát bluetecet leszedni, ami egy szűk félórán belül sikerült, sokáig tartott, mert a kis kék vacak nyomot hagy és radírozni is kell… a szemközti fal még hátravan. Aztán az üres tiplikkel is kellett kezdeni valamit, hát elkezdtem feltenni a falra néhány családi meg haveros fotót, így máris újra vidám szoba. Jelenleg 6 db fejhallgató járatódik a szobában, minden irányból szól a zene.