A párom sok könyvet olvas és főleg szépirodalmat, ami manapság ritka szokás. Hiába jó és hasznos időtöltés, kevesen szánják rá magukat, hogy napi 30-60 percre mindent félretegyenek és kikapcsolódás, információgyűjtés vagy egyszerűen csak fejlődni vágyás céljából leüljenek a lámpa mellé, búvárkodni olyasmiben, ami érdekli őket. Immár hatodik éve, hogy mellékállásban műszaki cikkeket írok. Azonban ha olvasásra szántam időt, többnyire mozi magazint vagy filmes szakirodalmat vettem elő csak. Nem mintha utóbbi rossz hatást gyakorolt volna rám, de éreztem, hogy a szókincsemen néha nem ártana fejleszteni. A párommal mikor olvasásról beszélgettünk, megemlítette Németh László könyveit. Nevezetesen az Irgalmat, ami a szakdolgozata forrásaként is szolgált. Kapóra jött, hogy nemrég vettem egy ilyen eBook olvasót, és hogy az Irgalom e-könyv formátumban kb. 1 000 Ft-ért megrendelhető a neten is. Így aztán elkezdtem sok évnyi kihagyás után magyar szépirodalmat olvasni. S csodák csodája, főszerkesztő kollégám azóta egyre többet dícséri frissen publikált cikkeimet. Állítása szerint színesebb, gazdagabb szóhasználatot produkálok mostanában és valahogy nagyobb élvezet olvasni, amiket küldök. Gondolkodtam rajta, hogy az olvasásom által kiváltott pozitív hatásról írnom kéne egy blogposztot. Ezért írom e sorokat is. Csakhogy nem tudtam megfogalmazni pontosan, hogy mitől is érzem magam többnek, amióta szépirodalmat olvasom. Szerencsére vannak már olyan könyvmolyok, akik az olvasást dicsőítő cikkek írásán fáradoztak, ezért ha nem bánod, kedves olvasóm, megosztom veled ezt a posztot, ami nálam is jobban összefoglalja, hogy miért érdemes szokássá tenni az olvasást. Csak ennyit akartam mára. 🙂