Igyekszem hasznos lenni és jól teljesíteni a munkában. De… mi a foglakozásom? Egy fogorvos rávágja: fogorvos vagyok. De a saját foglalkozásomat nem tudom ennyire egyszerűen kategorizálni. Ugyanis több dologgal foglalkozom. Munkával töltött éveimben megfigyelhető egy stabil ösvény, a szórakoztató elektronikához fűződő, többnyire kereskedelemhez kapcsolódó munkaviszonyok. Jelenleg is főleg kereskedelmi ügyintézőként dolgozom. Ez elsőre meglehetősen üres és semmitmondó érzetet kelthet. A munkahelyi leírásom angolul: export manager. Külföldi partnerekkel kommunikálok, Magyarországon kívüli cégeknek segítek lebonyolítani rendeléseket.
De mi az igazi foglalkozásom? Neked nem volt még ebben részed? Hogy úgy érezted, van egy olyan képességed, ami téged jellemez, és amiért valóban igényt tart rád a társadalom?
Számomra ez a történetmesélés és a videókészítés. Úgy érzem, ez az, ami valóban én vagyok, amibe bármikor és bármeddig hajlandó lennék energiát fektetni. Inspirálni, motiválni másokat, jókedvre deríteni, gondolkodásra késztetni. Csakhogy van egy apró bökkenő: jelenlegi munkakörnyezetem nem a videókészítő, kreatív énemre tart igényt.
Barátaimmal gyakran beszélgetek erről és hasonló cipőben járnak velem. Nem álmaink munkáját végezzük, de végezzük, mert valamiből élni kell, és mivel tisztességes bérezésben részesülünk, inkább elviseljük egy darabig azt, ami van. Gondoljuk mi.
De mikor érkezik el a várakozás vége? Mikor van itt az ideje annak, hogy kézbe vegyem az irányítást és megteremtsem a saját munkámhoz való feltételeket, járni kezdjem a saját utamat, elválva a kényelmes, eddig járt ösvénytől? Örök dilemma, hogy érdemes-e a tehetséget pénzre cserélni, vagy inkább jobb kockára tenni mindent a „saját” életcélok érdekében?
Mi a foglalkozásom? A mai világban komplex körülmények dominálnak. Összetett módon kell kihasználnom az emberi értékeimet. Úgy érzem, hogy nem elég, ha egy dologhoz értek. Több dologhoz kell értenem ahhoz, hogy segíthessem az embereket és miközben hatékonyságra törekszem, fejlődőképes is maradjak. Az én foglalkozásom tehát maga a foglalkozás. Foglalkozom olyan dolgokkal, amikkel muszáj, akkor is, ha nincs kedvem. Foglalkozom mindennel, amit fontosnak tartok. Foglalkozom mindazzal, ami segít előrébb jutni az igazi énemhez. Mert akkor talán mindenkinek jobb lesz.