Már több mint egy hónapja lakom Dorogon és rendkívül örülök neki. Ami meg hiányzik régi otthonomból, Leányfaluból, azért úgyis visszautazom alkalmanként, szabadnapjaimon, ha épp nem a munka, vagy itteni teendők vagy az együttes teszi ki a rendelkezésemre álló időt. A család ilyenkor kiemelt szerepet kap, hiszen minden egyes alkalommal, mikor belépek a szalonka utcába, a gyermek és kamaszkori emlékeket kapom vissza, jobban mint ahogy egy fotóalbumtól vagy kamerás felvételtől kaphatnám. Itt még minden a régi. A vadkacsa klubot sem hagyom magára, előre látom magam előtt a nyári hétvégéket: kenu, kenu Fannival, kenu Előddel, kenu Elöddel és Fannival, meg addigra talán Rebi is uralni fogja az evezőlapát hatalmát. Most a vonaton ülök, megyek hazafelé. Van a lakástól nem messze egy söröző, ahol van fény és nincsenek szagok, persze az alapvető lényeget az ominózus billiárdasztal jelenti. Most is odatartunk, lenyomok egy visszavágó meccset asszonykámmal mert legutóbb ö alázott meg 3:1-re. Mögöttem három diák ül, ájfonnal fotózzák egymást, de a lány láthatóan tiltakozik, negatív hozzáállását így fejezi ki: ez a szarabbik oldalam, te geci! Láthatóan nem vesztett markáns jellegéből az északi fertály, hogy úgy mondjam. Én csak arra vagyok kíváncsi, mi lesz akkor, ha már ezek is gyereket nemzenek. Addigra tulajdonképpen még fejhallgatóboltot is nyithatok. Bármilyen hihetetlen, ahogy ezt gondolom, a mögöttem ülök egyike azt mondja: fülesbagoly. Mint ha nagyon is jól tudná, hogy hetekkel ezelőtt kipattant a fejemből egy szaküzlet koncepciója, pontosan ugyanezzel a megnevezéssel, holott a madarak nem hallgatnak zenét, és az említett szárnyas fejtollazata valójában nem is fül. Viszont az ötlet megvan és látok benne lehetőséget: nyitni Magyarországon elsőként egy olyan boltot, ahol csak (és kizárólag) fül-és fejhallgatókat lehet vásárolni, meghallgatni. Nem félek attól, hogy valaki “lenyúlja” elképzelésemet, részben azért, mert akkor én lennék a legboldogabb, részben pedig azért, mert az általam ismert, kereskedelemben dolgozó emberek zöme ha tudna is, nem akar vagy nem hajlandó a tettek mezejére lépni. Persze kell egy alaptőke, valami kereskedelmi végzés, egy felsőfokú angol nyelvvizsga, de utána gyerekjáték lesz, ha lesz. Addig is maradnak az álmok és álmodozások, elvégre filmeket is rendeznék már jó ideje, és nem sokat léptem ennek érdekében. Jut eszembe, hol van az “A mozgókép hajnala” c. Könyvem….?