Majdnem gyilkolás az erdőben

Két héttel ezelőtt egyeztettünk a többiekkel, és hétvégére szerveztünk egy forgatást, melynek helszínéül az erdő szolgált… volna. Sajnos komplikációk adódtak, azt hiszem újra érvényessé vált a mondás miszerint “az ember tervez, Isten végez”.

Minden felszerelés adott volt, és mindenki ráért, de az időjárás előrejelzés szerint esős, zivataros napnak néztünk elébe. Ez nehézséget jelentett, hiszen a Számháború film erdős jelenetét napsütötte viszonyokhoz írtam, és a felszerelésem sem vízálló. Reggel majdnem egy órán keresztül törtem a fejem, a többiek optimistán reagálták le a rossz időt, és azt javasolták, hogy menjünk ki, forgassunk, ha törik, ha szakad. Örülök neki, hogy ilyen lelkes a csapat, jól esett a hozzáállásuk.

Végül is nem mentünk ki, hanem egy jóval közelebbi erdőcskében, itt Pesten felvettünk néhány snittet gyakorlási céllal, hogy ezzel is hasznosan töltsük el a napot, és csiszoljuk a színészi teljesítményt. Ahhoz képest, hogy amatőrként mentünk ki a susnyásba, sokszor meglepődtem Marc és Philip teljesítményén, szerintem ügyesek voltak. Most hétvégére megint esőt mond, tehát remélhetőleg jövő hétvégén már ki tudunk majd menni Leányfalura, hogy meg legyen örökítve a Számháború ominózus gyilkolós része is.

LOUDER!!!

Két hete dolgozom az új munkahelyen. Mostanában nagyon jól alszom, az edzések is jól mennek és készülődök a vasárnapi videózásra. Múlt hét szerdán és tegnap is elmentem a haverokkal egy jazz duó előadására, hogy leteszteljem a H4-et. Nagyon meg vagyok vele elégedve, valamilyen szinten még a Canon képminőségénél is többet nyújt, persze a kettőt nem lehet összehasonlítani, mert a Zoom a hangért felelős, a Canon pedig nem egy profi gép, de ezt mindig is tudtuk.

Péntek este Scooter koncerten voltam, nem szoktam hallgatni, de egyszer ki akartam próbálni. Nem fogom most ide írni hogy mi történt a koncerten, mert úgyse hinné el senki, inkább megtartom magamnak, mielőbb bármit is elkiabálnék. Az új munkahelyen temérdek újdonság vár arra, hogy megismerjem és megtanuljam, mit kell róla tudni. Szombaton a húgom párjának születésnapi házubulijára mentem, épphogy kialudtam a koncert utáni káoszt, máris vettem a cipőmet és vasárnap, hajnali ötkor értem haza.

Most épphogy észhez tértem, de máris kedd este van, és holnap reggel pedig 7 órára megyek edzeni, úgyhogy le is fekszem, mert már túl vagyok a vacsorán meg egy félig megírt fülhallgatós cikken. Hamarosan jobban megismerkedem a házimozi projektorok világával. Egyébként ma megrendeltük a repjegyet a 2014. februári ISE kiállításra, tehát a születésnapom után következő napon repülők Amsterdamba. Ez az év életem legjobb éve. Most érzem igazán, hogy az életem események sorozata, és nem egy érzelmi hullámvasút. Használnak az edzések, és két evezőtúrát is megjártunk, nem is beszélve a befejezett Számháború forgatókönyvről, a vasárnapi blues-próbáról Sanyiékkal, no meg a munkahelyváltásról. Események sorozata.