Az MFMI jóvoltából ma este elmehettünk egy színdarab megtekintésére, a forgatókönyvíró tanfolyamon tudtam megvenni a jegyeket. A Gellérthegyi álmokat adták elő, egy fiatal hölgy és egy szintén ifjabb, harmincas férfi adta elő a produkciót. A színészekkel semmi, de tényleg semmi bajom volt, a szövegnek viszont kb. a 10%-ára emlékszem… ezt a fajta előadást nem nekem találták ki. Sokat beszéltek, de nem történt semmi. Össze-vissza csacsogtak mindenféle dolgokról, ötpercenként azt vettem észre, hogy fogalmam sincs, miről folyik a társalgás. Erőltetnem kellett magam, hogy odafigyeljek, amiről folyik a kommunikáció. Ennyire rossz lenne a színház? Vagy egyszerűen csak nem az én korosztályomnak lett kitalálva? Vagy szimplán koncentrálási zavarral küzdök? Nem tudom.
Címke: előadás
Keresőoptimalizálós agytágítás
Ma nem mentem dolgozni, helyette beültem egy webmarketing szemináriumra. Hét órás agytágítás. Bocsánat, öt és fél, mert volt ebédszünet meg néhány tízperces pihenő. Nem emlékszem ehhez hasonló alkalomra; hogy ennyire sok információhoz jussak ilyen rövid idő alatt. Egyszerre szembesültem azzal, hogy a webmarketing mi mindenből tevődik össze, és azzal, hogy a mi honlapunk sehol se tart. Az elején totyogunk… bakker! Napi nyolc órában kéne fejlesztenem a hangcenter.hu-t, és akkor is csak talán lennénk top3 látogatottak a témában mondjuk… karácsonyra. Nem arról van szó, hogy nincs hozzá kedvem. Nagyon is van hozzá kedvem. Csak részben volt lelkesítő ez az előadás, részben kiábrándultam, mert újra szembesülnöm kell azzal, ami sajnos az egész országban jellemző; hogy az emberek nem tudnak egy adott feladatra koncentrálni, hanem egy főre rengeteg munka jut. Jó ez, vagy rossz? Nem tudom.