Vasárnap beköltöztünk Pestre. Napi két és fél órám szabadul fel ezáltal. A belvárosi életmód gyorsabban megszokható, mint gondoltam. Egészen hihetetlen, hogy a lakás ajtajának becsukásától számított húsz percen belül ott vagyok a munkahelyemen. Persze egy-két dolgon változtatni kell, például az úszás helyett találnom kell valami más mozgást. Innen nincs messze a Margit sziget, oda valószínűleg el fogok járni futni. Meg egy biciklit is szeretnék szerezni valamikor, hogy azzal járjak munkába – mondjuk a Pesti levegőről mondanak sok mindent, de mindegy, a mozgás akkor is fontos.
Az Annex mellett van egy konditerem, havi 5 ezer forintért használható korlátlanul reggel 7 és este 10 óra között. Ez azért nem rossz! Amúgy minden megy a szokásos kerékvágásban, sokat dolgozom, az előbb épp azon gondolkoztam hogy milyen filmet kéne nézni. Szegény forgatókönyvemmel alig tudtam foglalkozni az elmúlt két hétben, de nem feledkeztem el róla, sőt. Ami azt illeti, ő sem feledkezett el rólam. A sztori végén lesznek gigantikus helyszínek, álmomban néha azon kapom magam, hogy ezeken az általam kitalált, föld alatti hatalmas üregekben mászkálok…