Hazafelé odaértem ahhoz a részhez, ahol egy park terül. Most csend volt, a hó miatt. Az erős reflektorok fényében elnyújtóztak a fák árnyékai. Lehet, hogy bolond vagyok, de nekem a tél a kedvenc évszakom. Ezek a téli esték a legsötétebbek, ilyenkor minden apró nesz is hangzavarként töri meg az éjszaka gyászos csendjét. Ilyenkor magunkba fordulunk, a gondolatainkra támaszkodunk és közben, míg sétálunk, ropog a friss hó a talpunk alatt. Mint ha a föld törne darabokra, a lépteink súlyától. Télen mindig figyelek a réteges öltözködésre, az arcomat viszont minden fagykor marja a hideg. De én így érzem jól magam, így érzem a telet, friss maradok és a gondolataim hömpölyögnek.
Címke: dorog
Dorogi késelés…
Jól kezdődik Augusztus. Hajnalban Fanni hazajön a munkából. Éjjel egykor értem haza, szóval épp alszok. Csörög a telefon, Fanni édesanyja az. Ezután csak annyit fogok fel hogy Fanni zokogva jön vissza a fürdőszobából, remeg mindene. Gergőt megkéselték éjszaka, hebegi. És Fanni bátyja a kórházban hever, az intenzíven. Nyolc cigány rátámadt, ketten voltak mindösszesen a haverjával. Szemtanúk is voltak. Állítólag nem történt provokáció vagy ilyesmi, valamelyik barma beszólt aztán követni kezdték őket. Próbálták elindítani a kocsit, de addigra odaért a többi. Behajoltak az ablakon és késsel szurkáltak, közben a velem egyidős Gergő rádőlt a haverjára, hogy megpróbálja a testével védeni, míg Tomi beindítja a motort. Négy szúrást kapott Gergő, az egyik átdöfte a tüdejét. Már jobban van, az állapota stabil, beszélni is tud. Ez akkor is… szörnyű. Így járj el szórakozni. Csak azért, mert rápillantasz valakire, már eleve megkéselnek. Kiábrándító fiatalnak lenni, és borzasztó hogy lassan már a magyar fog kisebbségnek számítani. Ki tudja, mikor, akár fényes nappal odajön féltucat fattyú hogy felvágja a gyomromat? Nem túl biztató. Fanni most már alszik. Tegnap délután három óta fent volt, az éjszakás műszak miatt nem volt ideje pihenni. Most, éjjel fél 11kor végre becsukta a szemét. Megyek én is pihenni. Ráadásul reggel otthon felejtettem a kulcsomat és még égtem egy sort a főnököm előtt, az incidenstől valahogy elvesztettem a koncentrálóképességemet. De a seb mihamarabb begyógyul. Csak azt remélem jobban, hogy a srác számára nem jelent ez traumát. Rémálmaim lennének egy ilyen után. Legszívesebben fognám a golfütőt, amit Laciéktól kaptam. Aztán azzal. De az bűncselekmény és én kerülök börtönbe. Ki tudja hogy egyáltalán lesittelik-e ezeket… ki tudja.
Változnak a dolgok
A májusi PCWorld után megvettem a júniusi lapszámot is, erre már évek óta nem volt példa, hogy egymás után két példányt vegyek. Új főszerkesztő lett, ezúttal nő, ami egy IT magazinnál (legalább is Magyarországon) még nem megszokott. Viszont újra jópofa a videós melléklet, bár az újságírók gyakran elég lámán beszélnek. Nem mint ha én halál nyugodt lennék egy kamera előtt állva. Viszont kitűnő ellenpélda, ahogy Farkas Gergely minden egyes alkalommal motyog, most is azt teszi, szinte megalszik a tej a szájában, miközben magyaráz az éppen aktuális, tajvani gyártó által tömeg gyártott táblagépről.. aztán egyszer csak miszlikbe töri, de teljesen póker arccal! Olcsó, ergo nem strapabíró, tetszik érteni? Ez jó, végre van egy kis lendület. Végre a munkahelyemen is van némi “lendület”. Csörög a telefon meg nyílik az ajtó. Talán többen jöttek be az elmúlt egy hétben, mint egész májusban. Néha megállok a tükör előtt és megpróbálok visszaemlékezni arra az arcra, ami még három éve volt a fejemen, friss pályakezdőként. Mint ha nem is én lettem volna? Nem, most is pontosan azt az arcot látom, csak alkalmanként gondterheltebb, tapasztaltabb kifejezéssel. Egyébként Dorogon egész jó uszoda van, kábé öt perc sétálva a lakástól. Igaz, a medence feleakkora mint Leányfalun, de most rossz idő volt és egyedül úsztam benne, ami kimondottan jó fíling volt.
Postolás utáni csend
Már több mint egy hónapja lakom Dorogon és rendkívül örülök neki. Ami meg hiányzik régi otthonomból, Leányfaluból, azért úgyis visszautazom alkalmanként, szabadnapjaimon, ha épp nem a munka, vagy itteni teendők vagy az együttes teszi ki a rendelkezésemre álló időt. A család ilyenkor kiemelt szerepet kap, hiszen minden egyes alkalommal, mikor belépek a szalonka utcába, a gyermek és kamaszkori emlékeket kapom vissza, jobban mint ahogy egy fotóalbumtól vagy kamerás felvételtől kaphatnám. Itt még minden a régi. A vadkacsa klubot sem hagyom magára, előre látom magam előtt a nyári hétvégéket: kenu, kenu Fannival, kenu Előddel, kenu Elöddel és Fannival, meg addigra talán Rebi is uralni fogja az evezőlapát hatalmát. Most a vonaton ülök, megyek hazafelé. Van a lakástól nem messze egy söröző, ahol van fény és nincsenek szagok, persze az alapvető lényeget az ominózus billiárdasztal jelenti. Most is odatartunk, lenyomok egy visszavágó meccset asszonykámmal mert legutóbb ö alázott meg 3:1-re. Mögöttem három diák ül, ájfonnal fotózzák egymást, de a lány láthatóan tiltakozik, negatív hozzáállását így fejezi ki: ez a szarabbik oldalam, te geci! Láthatóan nem vesztett markáns jellegéből az északi fertály, hogy úgy mondjam. Én csak arra vagyok kíváncsi, mi lesz akkor, ha már ezek is gyereket nemzenek. Addigra tulajdonképpen még fejhallgatóboltot is nyithatok. Bármilyen hihetetlen, ahogy ezt gondolom, a mögöttem ülök egyike azt mondja: fülesbagoly. Mint ha nagyon is jól tudná, hogy hetekkel ezelőtt kipattant a fejemből egy szaküzlet koncepciója, pontosan ugyanezzel a megnevezéssel, holott a madarak nem hallgatnak zenét, és az említett szárnyas fejtollazata valójában nem is fül. Viszont az ötlet megvan és látok benne lehetőséget: nyitni Magyarországon elsőként egy olyan boltot, ahol csak (és kizárólag) fül-és fejhallgatókat lehet vásárolni, meghallgatni. Nem félek attól, hogy valaki “lenyúlja” elképzelésemet, részben azért, mert akkor én lennék a legboldogabb, részben pedig azért, mert az általam ismert, kereskedelemben dolgozó emberek zöme ha tudna is, nem akar vagy nem hajlandó a tettek mezejére lépni. Persze kell egy alaptőke, valami kereskedelmi végzés, egy felsőfokú angol nyelvvizsga, de utána gyerekjáték lesz, ha lesz. Addig is maradnak az álmok és álmodozások, elvégre filmeket is rendeznék már jó ideje, és nem sokat léptem ennek érdekében. Jut eszembe, hol van az “A mozgókép hajnala” c. Könyvem….?