Címke: budapest

Májusi reklám – És még hasznos is!

Sok vállalkozó azt hiszi, hogy a weboldal készítés informatikai feladat. Azonban ezt gondolni pont olyan, mintha azt feltételezni, hogy egy könyv megírása nyomdai munka. A könyv fizikai elkészítése nyomdai tevékenység, de ami benne van, az írói, szerkesztői tevékenység. A weboldal készítés alapja a programozás, de a vállalkozás részére ez üzleti feladatot jelent.

Bővebben: http://technika.blogter.hu/497428/mik_a_weboldal_keszites_legfobb_feltetelei#ixzz1uSCUCIbi

Suicide at NewPest

Három héttel és tizenhárom órával ezelőtt a nyugati aluljáróban álltam és néztem a felém kúszó metró fényszóróit. Egy pillanatra átsuhant az agyamon, vajon mit gondolnak azok, akik a metró elé ugranak? Ebben a pillanatban satuféket nyomott a vezető és csikorogva megállt a szerelvény, mielőtt a vágányhoz ért volna.  A biztonsági sávnak még csak a közelében sem állt senki. Kicsit izzadt a tenyerem, hogy pont egy gép érzékeli a gondolataimat. Egyébként bedöglött, pótlóval kellett továbbutazni.
Pest ma reggel könnyezni kezdett. Útközben három esernyős alak is morgolódva suhant el mellettem. Odaérve a metró bejáratához, kisebb tömeg fogadott. Valaki a sínek közé ugrott. – És túlélte? – kérdezi mellettem egy szemüveges, félénk bácsi. Ránéz az ellenőr: Mér, ha magán átmegy egy vonat, túléli?
Jöttek a tűzoltók lemosni a barbecue-szószt. Aztán jöttek a rendőrök hogy megmutassák, hogy áll rajtuk egy alulméretezett láthatósági mellény. Egy darabig áztam egy pocsolyában, aztán elmentem megkeresni az újabb metrópótlót. Jópofa volt, ahogy a metrónyi ember felszáll egy önálló kabinból készült Ikarusra. Előttem áll egy ember, a füle tépett denevérszárnyra emlékeztet. Mellettem áll egy takarító, rám lehel, amitől megjelenik előttem egy virtuális dohánygyár, melyet készülnek felgyújtani egy hónapok óta erjedő pálinkás hordóval. Beszédülök a szagodtól öreg. Rám vigyorog, olyan elánnal mint mikor anyu azt mondja a gyereknek: kérsz nyalókát? Nálam viszont nem volt nyalóka.
Amúgy sikerek vannak, például eladtam ma egy ilyet. Állítólag ez volt a 29. eladás ebből a tévéből Magyarországon, az elmúlt másfél évben. Egyébiránt vigyorgok mint a vakegér, örömittasan és türelmetlenül. Legyen vasárnap. Legyen már vasárnap…

Nagyvárosi katasztrófa

A Nyugati tér ma felettébb kihalt. A négyeshatos villamosnak sincs kedve tovább menni, dacol, hátha jön legalább egy utas. Azonban sehol sincs ember. A patikából árad az a természetellenes illat, amit rágógumikon is lehet érezni, a vegyesbolt ajtaja nyitva áll, mint ha okkal rakták volna ki a “rögtön jövök!” táblát. A közlekedési lámpák üzemelnek, kissé bátortalanul ugyan – elvégre ők sem tudják mire vélni a helyzetet – mindenesetre végzik a dolgukat, három szín váltakozásához nem kell nagy tudás. Az ég felhőtlen, a nap kíváncsian kukkol végig egészen a Visegrádi utca sarkától az Oktogonig, olykor be-betekintve egy háztömb mögé, de még mindig semmi. Szél se fúj, a Posta népszerű ajtónálló (vagy inkább fekvő)  hajléktalanja sem mutatkozik. Ráadásul a pocsolyák inkább kocsonyának hatnak: mozdulni sem mernek ebben a nagy némaságban. Zöld fényű, kirakati neoncsövek égnek annál a híres szoláriumüzletnél, ahol most féláron kaphat bárki bőrrákot. Legalább nem szivárog az aluljáró ismerős bűze, mi több, ember híján cigarettacsikkeket se cipel a szellő. Szinte idegesítő ez a pátoszi csend.
Ekkor váratlanul egy óriási nagy kéz suhan el a Margit-híd és a Vintage gitárbolt között, s bekövetkezik a katasztrófa: A nap zuhanni kezd és bezúzza a nyugati pályaudvar gondosan megmunkált tetőlemezeit. Egy velőtrázó sikoly rázza meg a tájat, aztán gyermeki kacaj és szapora léptek. Mikor kialszik a nap, kinyílik az ajtó, az eddigieknél is félelmetesebb hang söpör végig mindenen:
– SZANDIKA!!! MONDTAM HOGY HAGYD BÉKÉN A K**VA MAKETTASZTALOMAT

...Látványosat alkotni olyan, mint hangosan szeretkezni...
..."Látványosat alkotni olyan, mint hangosan szeretkezni"...