S lőn kifogásosság! Az új irány. Valahol a bluesrock felé, véletlenül belépve egy jazzes pocsolyába és a torzítós effekteket a korábbi metál korszakból még tovább cipelve. A kecske már most tudom, hogy ikon lesz. Persze a logónkba azért nem tesszük bele. Akinek támadna véleménye, kommentáljon bátran. Valószínűleg sokan túlságosan minimalistának fogják tartani a képi világot, csak mondom, hogy szándékosan az. Lassan készíthetjük a következő klipet is.. csak még meg kéne várnom a Káröröm c. számunk dobsávját is :D… Na megyek mert szétszakad a hátam és már két perce szerda van, addig is hallgassátok meg legújabb csemegénket. Egyébként maga az Escape Song nem új keletű dolog, nagyjából egy éve készült el az “akusztikus” változata ami elektronikus hangszer használata nélkül lett rögzítve, többnyire hümmögésből és tapsból áll a háttér, a ritmust meg a lábamon csapkodva adtam. Az ennél lassabb, hangsúlyosabb, ez meg kicsit punkosabb ahhoz képest szóval nem tudom, melyiket tekinthetnénk későbbiekben feldolgozásnak. Na bye!
