Felébredsz, rögtön eltűnnek,
Őket vártad, most elmennek,
Véded őket, mégis elvernek,
Mégis őket nevezik embernek.
Amit létrehoztál, eltüntetik,
Akiért dolgoztál, megbüntetik,
Ahova tartoztál, megszüntetik,
Jó neked, ezt elhitetik.
A legjobb zenét elnémítják,
A legerősebbet lebénítják,
A régi szavakat mind átírják,
Az igazi hőst eltaszítják.
Öltönyt húznak, nyakkendőt kötnek,
A nagy házba zúznak, ki nem jönnek,
Törvény helyett kátrányt főznek,
Démon helyett tündét ölnek.
Ha hiszel nekik, megcsalnak,
Ha adsz nekik, kifacsarnak,
Akarhatsz bármit, ha ők akarnak,
Visszakéred, csak fejet vakarnak.
Ígérgetnek, biztos betartják,
Feléd hájas kezüket kitartják,
Kezedből a pénzt kikapják,
A visszajárót is megtartják.
Amit akarnak, megkapnak,
Akit akarnak, elkapnak,
Minden egységet szétkapnak,
Nekik nem kell gyónni a papnak.
Azt mondják, megtesznek mindent,
Maguk javára igen, játsszák az
istent,
S csak azt teszik, mi a divatból
kiment:
Kiszívják a népet, de sebaj –
Ők meg vannak ott fent,
De mindennek a végén csak eljő a
baj.