Idén nyáron elkezdtem behabzsolni valamennyi Luc Bésson filmet, igaz, a korábbi munkák még hátravannak, de a Nagy Kékség, a Léon, a profi, az Ötödik Elem, a Taxi, a Nikita már megvoltak. És most következett: az Angel-A.
Hiába ajánlom mindenkinek bátran, sőt buzgón ezt a filmet, sajnos nagyon kevés helyről lehet letölteni hozzá magyar feliratot, és én is csak franciául fértem hozzá, a magyar felirat időzítése szar volt, ezért végül csak angol felirattal néztem. Ilyenkor örülök, hogy tudok valamennyit angolul, mert mint kiderült, nem hétköznapi sztoriba csöppentem.
Luc Bésson akár hullámzó karriert futott eddig be, akár nem, ez egy olyan film, amiben a női főszereplő dögös és szexi, a konfliktusokban érezni a feszültséget, a vicces jelenetek pedig tényleg viccesek, s mi több, a szomorúak tényleg szomorúak. Ilyenkor jobb, hogy egyedül nézek filmet, mert a drámai részeket könnyebben át tudom érezni, ha mellettem senki nem kommentál semmit, csak némán rátapadok a képernyőre. Az Angel-A szimbolikus és felszínen zajló történet egyaránt, igazi “értelmiségieknek” film, mely érdekes kérdést tesz fel a nézőnek, és még érdekesebben mutatja be a főszereplő mint hétköznapi ember reakcióját… azzal a bizonyos Angela nevű hölggyel, akiről mint kiderül, sokkal több, mint hétköznapi hölgyemény…. szexi, kétméter magas, hosszúlábú hölgyemény…
A zene olyan, ami az én kedvenceim közé tartozik, mint Bonobo, tele alternatív morzsákkal, jazzes elemekkel, lágyam hömpölygő ambientes morajlással, a képi világ a huszonegyedik században különcködőnek számító fekete-fehér, a szereplők és a történet, ergo a film nyelvezete pedig francia. Ez nem teszi önmagában csalogatóvá a projektet? Dehogyisnem.
A film első felében nem értjük, hogy ki ez az Angela, a film második felében pedig azt nem értjük, hogy mi jó sülhet ki végül Angela és Jamel Debbouze között? A választ nem mondom meg, ezt a filmet meg kell nézni. A kissé egyszerűcskén lezárt sztori ellenére olyasmit kaptam ettől a történettől, amit már régóta egytől sem. Kikapcsolódhattam, kikapcsolódhattam egy alapvetően romantikus filmtől, hát létezik ilyen?
Olyan érzéseket élhettem át újra, amiket az első lány elvesztése, az első komoly csalódás, komoly meghatódás után érezhet az ember, de van még itt értetlenkedés, vágy, döbbenet és sok más is. Milyen film az Angel-A? Nem egyszerű, a magamfajta elvont hülyegyerekeknek viszont egy kincs, ínyencfalat, mestermunka. Bárcsak ott lenne a polcomon az eredeti DVD, kár, hogy már nem lehet kapni sehol sem.