2016-os Halloween töklámpás
Kategória: Galéria
Fotóim, grafikai alkotásaim szerény gyűjteménye – nézegesd végig bátran, kritikákra nyitott vagyok.
Menekülés a Megyéből
Sokan mondják, hogy a jó ötletek spontán jönnek. Nos nem tudom, hogy ez mennyire volt jó ötlet, de az biztos, hogy sokak arcára mosolyt csaltunk vele 🙂 Nyugalom, a Nazgulnak nem esett bántódása.
Kutya jó idő volt a hétvégén
Esztergomban, a Kaleidoszkóp házban találkoztam össze ezzel a kutyával. Fridának hívják. A gazdájával lakik ott. Jó darabig süldögéltünk a napon, közben ez a jószág masírozott körülöttünk, és remélte, hogy megosztjuk vele a portugál konyháról maradt falatokat. Ez a hétvége vigasztaló hatású volt az előzőekhez képest. Most nem tudok más egyebet mondani azon kívül, hogy az evezés és a halászlé még mindig jó dolgok az életben. És hogy mindenkinek meditálnia kéne naponta néhány percet, nekem is.
Elcsituló hullámok – festmény kiállítás, amire érdemes elmenni!
Jövő hét szombaton édesanyám, Czink Ibolya Beatrix, festőművésznő kiállítása megnyitásra kerül Budapesten. Volt szerencsém meglesni néhányat a hamarosan nyilvánosságra kerülő képek közül, és azt kell mondjam, mind témájában, mind képi világában ez lesz édesanyám legkülönlegesebb és leginkább elementális területre kacsintó témájú kiállítása. További infók lentebb, mindenkit várunk szeretettel!
Az eseményre a Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központban fog sor kerülni, a 1062 Budapest, Andrássy út 62. címen.
A megnyitó időpontja: 2016. április 30. (szombat) 18:00
A kiállítást Baksai József, Munkácsy díjas festőművész fogja megnyitni, a képek 2016. május 5-ig lesznek megtekinthetőek.
30 kilométeres Dobogókő-Esztergom túra
Ti hogyan viszonyultok a túrázáshoz? Vagy inkább otthon ülő típusok vagytok? És mi a helyzet a téli kirándulásokkal? Vannak a neten ezek a „csináld magad” jellegű, agytágító cikkek, amik között nyilvánvalóan vannak túrázással kapcsolatosak is. Most, hogy egyhuzamban lenyomtunk egy 30 kilométeres túrát, két dologra kell rájönnöm: az egyik az, hogy igazán elolvashattam volna legalább egy ilyen nyavalyás cikket, a másik pedig az, hogy N-hoz, D-hez és K-hoz hasonlóan nekem is túrabakancsot kellett volna felvennem, nem pedig a sima, még épphogy-bejáratós utcai csukát. Rájöttem azonban még valamire: a Dobogókő-Esztergom útvonal gyönyörű. Amikor megérkeztünk a hegytetőre, a buszról leszállva csak pár perc kellett hogy a mogyoróim lefagyjanak. A hétvégi 7-8 fokos időjárás előrejelzés ugyanis nem a Dobogókő csúcsára, hanem az ország „ember által lakott” területeire volt értendő, hehe. Mégsem érdekelt sem a hideg, sem a szél, mert a környék egyszerűen mesebeli volt, tényleg, mintha valami fantasy-ba kerültünk volna. A folyamatosan egy irányból fújó szél miatt a hópelyhek vízszintesen tapadtak meg mindenen, így a kerítések, faágak, minden úgy nézett ki, mintha fehér, pihekönnnyű üvegszilánkok vonták volna be őket. Ilyet én még életemben nem láttam. N lőtt pár szép fotót, a posztban lévő is az ő érdeme. Régen egyáltalán nem kötött le a túrázás, de mostanra, hogy nem videózunk, és még evezni sem tudunk menni, kellett valami Outdoor tevékenység – persze nagyrészt N érdeme is, hogy „belerángatott” az erdei sétákba, de egy pillanatra sem bántam meg, teljesen más érzés volt így nekiállni a hétfői melónak. Neked van emlékezetes kirándulós élményed? Valami extrém emlék? Mit gondolsz, a szabadba való „menekvés” hogyan változtatta meg a dolgaidat?
Dirac tréning az audiofil házimozi élmény érdekében
Meglátogatott minket egy brit úriember egyenesen az Arcam főhadiszállásáról. A high end hifi és házimozi elektronikákat gyártó cég értékesítési menedzsere, Alan Davidson két napot töltött Magyarországon, hogy munkahelyemen, a Házimozi Stúdióban egy alapos fejtágítást tartson a legújabb eszközeikben lévő Dirac szobaakusztika korrektor elsajátításához. A második nap végére több mindenre rájöttem, többek között arra is, hogy házimozi erősítő is produkálhat sztereó elektronikákkal egyenértékű, high end és kifinomult, részletekben gazdag, realisztikus hangzást. Kicsit szakmai lett az erről készült cikk, azaz a laikus olvasók nem fogják minden részét érteni. Ettől függetlenül érdekes és tanulságos olvasmány, ami feltárja az audiofil házimozizás egyik manapság elérhető, legjobb ágazatát.
Néhány kép a jelenlegi munkahelyemről (Házimozi Stúdió)
Ez a nappali szoba. Minden vezérelhető okostelefonról, a kép, a vászon, a hangerő, de még az automatizált, elektronikus árnyékoló rendszer is, hogy fényes nappal is el lehessen sötétíteni a helyiséget. A fa dekor falban rejtettük el a gépházat, a baloldali frontsugárzó mögött bújkál a rack-szekrény.
Az oldalfalakon és a hátsó falra is egyedi gyártású hangvisszaverő diffúzorokat helyeztünk el. A különös, domború forma segítségével hallgatóan jobb a szoba akusztikája. Ahányszor levesszük ezeket a paneleket, magunk is rádöbbenünk a hatékonyságukra – olyankor mindig csattogósabb, soványabb lesz a basszus, meg minden egyéb. A mennyezeti LED világítás RGB-vezérelhető, a csillár és a hangfalakat világító spot lámpák dimmelhetőek. Az ülőgarnitúra még nem végleges. A szőnyeg olyan vastag, hogy szinte belesüppednek a lábujjaid, olyan mintha egy golfpálya gyepjén sétálnál, nagyon kényeztető érzés.
Egyik kedvenc hangfalam, a Revel F208 háromutas padlón álló monstrum. Itt éppen egy Emotiva rendszert kalibráltunk, a Dirac szobaakusztika korrektorral. Ez a hangfal időközben eladásra került. Mint minden szobánk, a nappali sem tartalmaz konstans konfigurációt. Magyarul mindig azt üzemeljük ide be, amit a látogatók meg akarnak hallgatni vagy össze szeretnének hasonlítani.
JBL Synthesis 1400 Array tölcséres hangfal kompressziós hangszórókészlettel és persze a hozzá való, 880 Array házimozi centersugárzó is ott mosolyog. Ez az LCR kombó garantáltan kitépi az agyad és magáévá teszi, egyszerűen elpusztíthatatlan, őrülten dinamikus, mégis ontja magából a hanginformációt, nem primitíven, hanem meggyőzően.
Egy kisebb, emeleten lévő tetőtéri szobánk, ez a helyiség még nincsen teljesen kész. A falra még fog kerülni akusztikai elem. A vetítővászon egy Stewart StudioTek 130, az egyik legjobb minőségű képvetítési felület ami ma kapható. Ezt a rendszert (is) alkalmi kipróbálás miatt állítottuk össze, Arcam erősítő és CD-játszó, valamint PurePower tápgenerátor, az előbb látott Revel F208-ak társaságában. Csoda, csoda, egyszerűen csoda.
Számháború projekt vol. 2
Nagy csend nálam mostanában, erre bizony még a madár se jár, de nem is fog, mert ha már a madarak is internetezni fognak az okostelefonjukon, akkor az bizony a világ vége lesz. Rég meséltem az amatőr filmről, amit a barátaimmal készítek, és úgy gondoltam, ideje néhány (bocsánat az elcsépelt és nagyzoló szóért, de jobb nem jutott eszembe) exkluzív információt megosztanom azokkal, akik olvassák ezt az oldalt, és akiket érdekelnek a Számháború amatőr film készítésével kapcsolatos infómorzsák, háttérinformációk.
Ezt a bekezdést azoknak szánom, akik hozzám hasonlóan valamit kezdeni akarnak amatőr DSLR videós hajlamaikkal és valami többet, jobbat, nagyobbat szeretnének alkotni. Van egy dolog, ami mindennél fontosabb, még annál is, hogy milyen kamerával forgatsz, hányan vagytok, kik a színészek és mennyi pénz áll vagy nem áll rendelkezésre. És ez a fontos dolog az idő. Ez az elsődleges lecke, amit megtanultam a Számháború forgatása közben. Közel egy éve posztolok arról, hogy “képzeljétek lesz egy ilyen kis filmecském…”, és még mindig csak 40 percnyi nyersanyagot vettünk fel a 60-ból. Így már érthető az idő fontossága, ugye? Nem csak a forgatások szervezése igényel jó időérzéket és menedzser vénát, hanem a forgatások megvalósítása is. Nyilván amatőr vagyok és csak tapogatózok a sötétben, de azt kell mondjam, akár kezdő valaki, akár profi, egy nap alatt nem érdemes 3-4 percnyi nyersanyagnál többet felvenni. Utóbbit volt oktatóm, Kolozsi László is megerősítette egy beszélgetésünk alkalmával. Ha minőségi munkát akarsz végezni, az egészséges mennyiség az 3-4 percnyi nyersanyag. Így van rá mód, hogy eltöprengj a részleteken, hogy ügyelj a beállításokra, és hogy ha kültéren forgattok, ne menjen le (vagy keljen fel) a nap, mielőtt a forgatókönyvedben meg van írva. Mindezt nem hivatalos tananyagból olvasom fel, és ezzel nem a saját egómat akarom fényezni. Ezeket tényleg érdemes szem előtt tartania, és elsődleges fontosságú tényként kezelnie minden amatőr filmesnek.
No, visszatérve a Számháborúra. Egész jól haladunk, bár sajnos a tervezett szeptemberi befejezés átnyúlik talán még Novemberbe is. A csapat, akik részt vettek és vesznek a projekt megvalósításában, ritkán szervezhető össze eggyé. Ritkán, de azért megoldjuk. A főszereplőnknek gyermeke született, felesége van, ezért eleve csak 2-hetente tud segíteni. Ugyebár az idő fontossága itt is kiderül. És még sorolhatnám. Ez az amatőr filmkészítés árnyoldala és szépsége is egyben, hogy nem a pénzről szól, hanem a szárnybontogatásról, a hibák felismeréséből. Mindenesetre úgy érzem, nem követtem el hibát sem a befektetett idő, sem az elköltött pénz tekintetében, nagyon kevés olyan dolog van amit ilyen szenvedéllyel képes lennék űzni. Remélem, mindenki mihamarabb megtalálja az életben a maga saját “szenvedélyét”, mert ez végső soron amiért odavagyunk, segíthet abban, hogy rájöjjünk, mit is szeretnénk úgy igazán elérni, megvalósítani.
A legutóbbi forgatás szerintem nagyon jól sikerült, csodával határos módon 10 percnyi nyersanyagot vettünk fel az erdőben, igaz, a végén már mindenki kicsit fáradt, ingerült és éhes volt, többek között én is, ezért úgy viselkedtem, mint egy elégedetlen óvodás. Szerencsére remek társaság tartott velem, utólag is hálás vagyok mindenkinek (ezúttal az erdős jelenet kapcsán Ádám, Balázs, Gábor, Krisztián cimboráimnak) aki most és azelőtt és ezután is beletesz valamit a kis filmecskénkbe. 60 percből 40 már megvan, és ez a lényeg! 😉
Creek OBH-21mk2 Fejhallgató erősítő
Canor TP10 hibrid elektroncsöves fejhallgató erősítő
