Immáron másfél hónapja használom a 700D-t de szégyenszemre csak kevés videót készítettem vele, ellenben a cirka 40 nap alatt kb. 600 expót sikerült “belerakni”. Az első hetekben tudatosult bennem, hogy elkövettem a lelkes amatőrök hibáját, vagyis azt reméltem, egy DSLR megad majd mindent, amire nekem mint kezdő filmesnek szükségem lehet. A valóság nem ilyen egyszerű. Régen volt egy kollégám aki azóta felmondott nálunk, ő azt mondta, hogy a DSLR szerinte nem jó döntés mert külön pénzek fognak elmenni a kiegészítőkre.
És a kollégámnak igaza volt, mivel a 700D baromi jó képet készít, de a stabilitás érdekében kelleni fog hozzá egy stabilizátor, kültéri jelenetekhez pedig polár szűrő is kell majd, ráadásul mivel az alaptartozék akksija kb. 40 percnyi videózástól lemerül, egy portrémarkolatot is kell hozzá vennem, amibe már 2 akksi vagy 6 AA méretű elem elfér.
Mindazonáltal mégsem vagyok kétségbeesve, hiszen teljesen tudatosan döntöttem a Canon mellett, de azt hiszem, ezt egy korábbi postomban már elmondtam. Maga a gép egyébként tud kezes lenni, de rengeteg időt és türelmet kell ráfordítani, hogy minden porcikáját kiismerjem. A fókuszgyűrűvel például még kifejezetten ügyetlenül bánok, és alighanem így lesz ez még jó darabig, talán a gyári optika sem feltétlenül finomra van tervezve. Gyakran túlállítom a fókuszgyűrűt, aminek következtében hirtelen újra homályossá válik a látható tartomány. Remegő kezeim miatt pedig még a képstabival együtt is előfordul, hogy kissé lötyög a felvétel. Ellenben a színvilággal nagyon meg vagyok elégedve, még akkor is, ha a gyári objektív fényereje nem teszi lehetővé, hogy félhomályos vagy esti környezetben zajmentes videót rögzíthessek.
A forgatókönyvem vázlatát elküldtem egy volt csoporttársamnak és a volt oktatómnak is, gondoltam, megvárom a jóváhagyásukat, de most bő egy hét után rájöttem, hogy fölösleges várni, jön a nyár és dolgoznom kell, ha őszre kész munkát akarok. Hétvégén megveszek egy elég kezdetleges, de szó szerint kezdésnek megfelelő steady tartót, ami lényegében úgy csökkenti a kamera rázkódását, hogy nem tartod, hanem lógatod félkézzel a gépet. Még nagy dilemma a mikrofon beszerzése, ugyanis a sztereó hangrögzító és a puskamikrofon együttes megvétele nem fog beleférni a nyárba, de a kettő közül valamelyikkel már el tudom kezdeni a forgatást. Ezt a részét még kitalálom.
A 700D brutálisan jó bőrszíneket és kontrasztos képeket készít. Eleinte nem tudtam mit kezdeni a folyamatosan sötét videókkal, az agyontornászott kontraszttal, de Viktor kollégám szó szerint felvilágosított a DSLR gépek finombeállítási lehetőségeiről, így aztán megtudtam, hogy a videokép a kamerán belül is tovább állítható, szín, kontraszt és fényerő tekintetében egyaránt. Így már sokkal kevésbé húznak sötétbe a mozgóképek, és a zajszintet is jobban kordában lehet tartani.