Hónap: 2013 augusztus

Anyajegy eltávolítás, majd valamikor

Bementünk a bőrgyógyászatra Szentendrére, két órát vártam míg sorra kerültem, gondolom ezt sokaknak nem kell bemutatni. Aztán mondták, hogy két anyajegyemet mindenképpen le kéne vetetnem. Nem mondták, hogy bőrrákom van vagy ilyesmi, csak a biztonság kedvéért le kéne szedni azt amelyik a hátamon van, meg amelyik a hasam jobb oldalán. Aztán át kellett menni a sebészetre hogy időpontot adjanak, az újabb 2 óráig tartott. Közben angol nyelvtant olvastam, hogy hasznosan teljen az idő. Két óra után kb. két percet töltöttem bent, a doki figyelmesen átlapozta a naplóját és október 28-ára kaptam időpontot. Zseniális, nem? 🙂 Persze gondolom sokaknak az ilyesmit sem kell bemutatni. Azt mondták, ne nagyon napozzak addig. Hát, meglátjuk.

Ennyi medence kevés Dorognak…

Ma lementünk a strandra, napozni meg pancsolni egy keveset. Tegnap is lent voltunk, de maradt még két alkalom a bérletemen, és ki is használtuk. Nagyon jól éreztük magunkat. A nap is megpörkölt rendesen, sikerült egy árnyalatot barnulni. A váratlan motívum az lett, mikor a mellettünk lévő kismedencéből hirtelen mindenki kijött. Valaki belekakált a vízbe. Állítólag egy cigány gyerek volt. Sokan, gondolom akik amúgy is ott tartózkodtak közben a vízben, azonnal hazamentek. A kismedencét kiürítették és senki sem mehetett már be a nap hátralévő részében. Aztán leeresztették a vizet, jött egy sárga szkafanderhez hasonlító műanyag ruhába öltözött ember (akiről később kiderült, hogy az úszómester), és lefertőtlenítette a medencét. Nem tudom, milyen érzés lehet 37 fokban műanyag kabátot viselni, de nem is fogom kipróbálni. Aztán végül is a nagymedencébe nem szart bele senki, úgyhogy a tervezett időt kikapcsolódással tudtuk eltölteni. Aztán elmentünk a Dénes-lángososhoz, ahol az ország legjobb lángosát lehet kapni, meg most vettem egy fánkot is, ami akkora volt, mint egy frizbi, és olyan vastag, mint az alkarom. Annyi baracklekvárt nyomtak rá, hogy még egy ugyanakkora fánkra is elég lett volna. Szóval jóllaktunk. Most itthon vagyok megint a pesti lakásban, mert holnap megyek dolgozni. Megnéztem Al Pacino és Christopher Walken szereplésével a Született Gengszterek c. filmet, nagyon jó pofa volt, bár Pacino-tól már ütősebb produkciót is láttam. Persze ez nem rajta múlott, az írók sem erőltették meg magukat. Nyár estére simán elment, csípem az öreget.

Zsebkamera

Sokszor jó lenne, ha lapulna a zsebemben egy zsebkamera. Megörökíteni azokat a pillanatokat, amelyeken épp nevetni akarok, vagy amiktől szóhoz se tudok jutni. Például ma reggel nyitottuk a boltot, Zsófi ahogy becsúsztatta a kulcsot a rács zárába, pont mögötte egy krapek lelépett a járdáról és odapisált egy furgon háta mögé. Arccal az utcai forgalomnak és az utca másik oldalának. Mondanom se kell, volt felháborodás. Egy profi minőségű zsebkamera kéne, ami kíméletlenül előtárja a részleteket. Akkor lenne aztán igazán ütős ez a “meglepetés csokor”. Magába foglalná a legszélsőségesebb élményeimet, a balesetektől kezdve a legjobb viccelődéseken át egészen a legfantasztikusabb pillanatokig. Ahogy beérünk végre a híd alá evezés közben, és a hangunkat visszaverik a pillérek. Ahogy reggel egyedül úszok a medencében és a napfény megtöri az első vízfodrokat. A cigányok ordibálását kint az utcán, az éjszaka kellős közepén. Vagy éppen ahogy felszállunk egy repülőgéppel, úton Berlin, Amszterdam, vagy tudomisén merre. Sokszor jó lenne egy ilyen zsebkamera, persze valameddig a telefon is megfelel erre a célra. Boldog és szép Augusztust mindenkinek!