Régen járkáltam kocogni, még mikor Leányfalun laktam. Dorogon is elmentem, talán kétszer vagy háromszor, de ott az uszoda közelsége miatt teljesen abbahagytam a futást. Aztán most, hogy beköltöztünk Pestre, ahol az úszójegy kétszer annyiba kerül, mint vidéken, a mérleg meg 84 kilót mutat, gondótam, ideje kipróbálni ezt a szigetkört, vagy micsodát. Első próbálkozásra 31 perc alatt sikerült lefutni, nem tudtam, hogy ez jó időnek számít-e, én 40 percre számítottam. Sikerült saját várakozásomon felül megcsinálnni, igaz, utána tíz percig nem bírtam megmozdulni, meg furcsa volt a jobb talpam belső felére állni. Elszokottság! A neten kiderült, hogy aki 25 percet futott, az már valóban űbernek számít. Ömlött rólam a víz, valahol a gyomrom alatt különös szúrást éreztem sokáig. De még élek! Szinte teljesen elfelejtettem, milyen az, amikor 5 kilométert futva teszek meg. Ha tartom nyár végéig ezt a tervet, hogy heti 1x (de inkább 2x) meglátogatom a Margit szigetet és alkalmanként eljárok edzőterembe, meg kenuzni, még az is lehet, hogy újra formába jövök.