Ma reggel fejen ütötték a postást. Betört a feje és a mentő szállította el. Szerencsétlen, pedig teljesen ártatlan volt. Talán még ismertem is. Talán hozzánk is hozta a számlákat. Mindössze annyi volt a dolga, hogy vigyen be a zsidók épületébe valamennyi pénzt egy csomagban, és azt adja le. A zsidók nyugdíja miatt ütötte le valaki. Én meg közben az út másik oldalán álltam és a kávémat ittam az éjjelnappali bódé előtt, a kollégámmal. Fel se tűnt az incidens, pedig tőlünk mindössze néhány méterre történt. A bunkója előre kifundálta az egészet. Úgy bánt el a postással, hogy mindez a járókelőknek fel se tűnt. Persze aztán egyből megjelent két rendőrautó és egy rohamkocsi. Mondanom se kell, a merénylőnek nyoma veszett. Ilyen dolgok történnek a belvárosban. És gyanítom, hogy a mocsoknak csak töredékéről van tudomásunk. Persze ez csak nézőpont kérdése: az ilyen jelenségek valahonnan nézve mocskos, alattomos jelenségek. Ezekkel párhuzamosan történnek egyéb, megmagyarázhatatlan dolgok. Például a néni, aki minden nyáron kiül az ablakpárkányára, hogy a napon barnítsa aszott testét. Képzelj el egy nagyon-nagyon öreg nénit. Na és ő követi el mindezt, a leopárd mintás bikinijében, ami úgy lóg rajta, mint nedves levél a tépett parti fűzfán. És néha kiugrok az éjjelnappaliba kávéért, ahogy szeretem, simán, két cukorral. De ha meglátom a belladonnát, amint ott csüng mindene a párkányon, nem hogy az étvágyam, de még a kávé iránti szomjam is elillan. Szintúgy a boltosnak. Egyszer majdnem ott maradt a néni. Napszúrást kapott, vagy ilyesmit, és kihívták a mentőket. Mivel a mentőknél nem volt létra, kihívták a tűzoltókat is. Aztán nosza hát mia rákfenéért ne jött volna a rendőrség is? Így hát jött a mentő és a tűzoltó mellé egy rendőrautó is. És hárman karöltve, a magyar kormány erői próbálták levakarni a mozdulatlan nénit, akinek még a kisujját mozdítani is csak alig volt ereje. Fel akartak mászni érte a tűzoltók egy létrán, erre a nyanya leszállt a párkányról és „visszagördült” a szobájába. Nem is tudom, mi történt ez után, mert vissza kellett mennem dolgozni. Van ilyen. A mi utcánk tele van ilyen fura alakokkal. A Tiédben vannak ilyenek?
Hónap: 2013 február
Bemutatom az Atlantic Technology AT-2 hangfalat
Emlékeztek még a korabeli viccre? (Milyen a szovjet törpe? Hát óriási!) Minden bántó él nélkül, a legteljesebb elismerés jeléül jutott az eszünkbe ez, az elmúlt korszakot leíró összekacsintás az Atlantic Technology AT-2 mini-monitorának meghallgatása alatt. Szimpátiánkat már a megszólalás előtt kivívta a Massachusetts-ből érkezett jövevény. A dupla-doboz csomagolás, a tükörfényes zongoralakk fényezés, a szokványos selymet felváltó igényes perforált fémlemez előlap a múltban mind-mind jó ajánlólevélnek bizonyultak. A teljes cikk ITT elolvasható!
Photoshop-gyakorlás: rendőr Lamborghinit büntet
Régi idők harcosai :-)
Rotel hifi bemutató – a 12-es széria
Számítógép összerakás – Episode 1.

Mivel a Zajosketrec (az eddigi számítógépem) bekrepált, elérkezett az ideje hogy vásároljak egy új számítógépet. Az eddigi gépem finoman szólva is elavult, ami engem nem zavart, egészen addig, míg mondjuk videókat szerettem volna rajta szerkeszteni. Nos videoszerkesztésre a jó öreg konfig tökéletesen alkalmatlan volt. Még a legalapvetőbb feladatok (vágás, hangsáv szerkesztés) is megizzasztották a kis egymagos P4-es procit, az 1 giga ddr400-as RAM és az AGP-s GPU pedig gondolom sok modern user számára felér egy jól eső, klasszikus viccnek. Elérkezett az idő. Úgy döntöttem tehát, hogy szép lassan összespórolok annyi pénzt, amiből egy viszonylag kellemes konfigurációt elő lehet állítani. Holnap este megérkezik az utolsó alkatrész, amivel már működőképes PC-t tudok összerakni, később ha lesz rá keret, sort kerítek egy diszkrét VGA-kártyára is, hogy az APU-ba integrált egyszerűcske videokártyának legyen egy kis támogatása. Ami még fontosabb, ismerőseim javaslatára és a szaksajtó írásait elnézve is felfogtam, hogy ha jó teljesítményt szeretnék elérni, szükségem lesz egy SSD-meghajtóra is. Végeredményben ha minden jól megy, lesz egy olyan gép, amivel házilag lehet videókat szerkeszteni mondjuk Powerdirector, Sony vegas vagy Premiere elements progikkal, (remélem) bármilyen jellegű szaggatás nélkül. A szokásos videó magyarosítás, szinkronizálás mellett szép lassan el szeretnénk foglalkozni komolyabb mozgóképek szerkesztésével, meg hát nemsokára elkészül a forgatókönyv, amivel csakugyan lehetne mit kezdeni. De most egyelőre hagyjuk a hosszú távú terveket, nézzük, mivel lehet majd mindezt megvalósítani!
Pénteken érkezik: | ||
Alaplap | GIGABYTE sFM2 GA-F2A55M-HD2 | ~ 17.000 Ft |
Processzor | AMD FM2 A8-Series A8 5500 – 3,20GHz | ~ 27.000 Ft |
Memória | Kingston 8GB/1600MHz DDR-3 HyperX | ~ 15.000 Ft |
Optikai meghajtó | Asus DVD-író (OEM) | ~ 5.000 Ft |
Márciusban érkezik: | ||
SSD | 128 GB Kingston | ~ 24.000 Ft |
Videokártya | Sapphire Ati HD6670 Ultimate 1GB DDR5 | ~ 25.000 Ft |
Szóval tűkön ülve várom, hogy megjöjjenek az alkatrészek. Miután összeraktam a gépet, tapasztalataimat megosztom Veletek itt a blogon. Még az is lehet, hogy lekamerázom, hogyan sikerült összerakni, elvégre most már remélhetőleg lesz mivel megvágni a nyersanyagot!
Jamo C 603 hangfal teszt

Csaknem egy teljes éve használom a Jamo C 603 állványos hangsugárzót. Úgy döntöttem, leírom a róla kialakult véleményemet, tapasztalataimat, mert tudom, hogy a Jamo hangfalakról, különösen itt Magyarországon csak nagyon kevés az igazi, hiteles vélemény, amit igazi felhasználók fogalmaznak róluk, igazi meghallgatás után. Ezt a cikket főleg azoknak ajánlom, akik 100.000 Ft/pár árkategóriában szeretnének hozzájutni egy nagyon könnyen hajtható, kimondottan élő, hangszeres zenék hallgatására tervezett hangdobozhoz. A teljes cikk itt, a blogomon elolvasható. Klikkelj a lenti “Folytatás” feliratra az olvasáshoz!
Jamo C 603 hangfal teszt részletei…
Polk Audio fejhallgató a 2013-as ISE kiállításon
Kori vagy nem kori?
Faja – zuhogó esőben nem túl kellemes dolog korcsolyázni. Ebből valszeg nem lesz semmi. Sebaj, meglátogatom Előd barátomat, utoljára tavaly decemberben láttam. Lekéstem a buszt, mert rossz metróra szálltam fel. Úgyhogy itt ülök újpesten. Eltart egy ideig, míg amszterdam után visszatérek a normális kerékvágásba. Nemsokára polo pizza… Ujj… Csak leányfalun készítik el ennyire királyságosan;-)!