Megy egy dögös nő az utcán,
Utána szól gólkirály, de dugnám!
Lábaival kétségbe ejti a szemed,
Sok szűk nadrágos érte szenved.
Lobogó piros szoknyája alá
Befúj, a szél, és naná, hogy
Mindenki erről beszél, mert
Mindenki több látványt remél,
Hátha egy él felcsúszik, amitől
Egy bamba pincér a csempén
Elcsúszik, hiába álmodozott,
Hogy gondolatban a lány
Bugyijában motozott, talán
Azt képzelte, hogy vele úszik,
Mikor megakadt ajkán,
Elképzelte, ahogy nyel, aztán
Dobott egy hátast!
Ment a dögös nő, meg nem állt,
Elámított minden út menti bárt,
Ahogy itt-ott villantotta bájait,
Elgörbített minden élt,
Pedig csak simán mendegélt,
Mint ha a ruhából venne vért,
Kidüllesztett minden ért
A férfi testéből, ki rá
Szemet mért.
Lobogtatta szőke haját,
Dobálta jobbra-balra át,
Az égre mérte égkék szemét,
Volt benne egy tonna szemét,
Amit senki sem látott meg,
Csak ámult az egész tömeg,
A nők sárgultak, a férfiak…
Amit a férfiak szoktak,
Ha már nem cumit szopnak,
És felnőnek, gondolkodnak,
És ahogy egy nőnek nyomódnak,
Azok a dolgok feldagadnak,
Így nézték ezt a nőt,
A szemét szemű, arra menőt,
Mind kívánták őt.
Egyszer csak a nő megállt,
Az élet vele együtt leállt,
Hallani véltem, ahogy
A tömeg hirtelen témát vált,
Súgta az én nőm is:
Nézd: A nő megállt!
A whisky megárt, ezért
Letettem a poharam,
A teraszról lehajoltam,
És néztem, ahogy alattam
A nő áll, és áll vele szemben
Egy férfi, vele egyetemben
Piros nyakkendővel az ingjében.
A férfi nevetett, a nő zokogott,
A tömeg várt, az idő robogott,
És akkor!
Amiről ír most a kor,
Mindenki a bor hatása alatt,
Semmi de semmi erkölcs nem maradt!
Hiszen a férfi ekkor egy pisztolyt ragadt!
Rászegezte a kék árva homlokára,
A jelenet tetőfokára hágott jellemet
Ekkor öntötte el a pánik,
hallottam,
Ahogy rimánkodva térdeire omlik,
S vártam, ki fog elesni halottan.
Csalás volt az első perctől fogva,
A nő a táskát túl szorosan fogta.
Gondosan ápolt haja alól
Felcsillant lelke utolsó romja.
A férfi túl lazán kezelte a dolgot,
Nem látta, az apró táskában
A gyöngyházas, apró coltot.
A skálában mindenki sikoltott.
És ekkor, a sors pillanatában,
Két pisztoly életet oltott.
A dögös nő, a gyilkos és ő.
Mindkettő a földre omlott.